Az Éjangyal trilógia első kötetét a keresztlányomtól, Zsanettől kaptam kölcsön, mondván, hogy az egy nagyon jó fantasy könyv. Mivel szeretem a műfajt, ezért lelkesen vettem kézbe a könyvet és kezdtem bele az olvasásba. A kezdeti lendület azonban alább hagyott, mert őszintén szólva nekem nem igazán tetszett a könyv első 50 oldala. Nem mondanám, hogy rossz volt, de nem ragadott magával a történet. A szegény koldusfiúkról szóló könyvek sosem kötöttek le igazán. Aztán mikor kiderült, hogy a regény valójában egy bérgyilkos neveltetéséről fog szólni, már jóval érdekesebbé vált számomra. Akiknek a borítót látva az Assassin’s creed jut eszébe, az teljesen jó úton jár. Nem tudom, hogy a játék mennyire járult hozzá a könyv megírásához, de a hangulatot nagyon jól sikerült elkapnia.

A koldusként tengődő fiú az utcán él, de többre vágyik. Egy véletlen során összefut a város hírhedt bérgyilkosával, akiről legendák keringenek. A férfi képességeit és mágiáját használja, hogy a legjobb legyen szakmájában, egy kemény világban. A gyerek eltökéli, hogy olyanná válik, mint példaképe, de csak később döbben rá, hogy ez milyen áldozatokat követel meg tőle. Az idő teltével kiderül, hogy egészen különleges adottságokkal rendelkezik, amire szüksége is van, mert a szülővárosát, országát idegen támadás fenyegeti.

Az első könyv vége egészen váratlan fordulatokat és sok érdekes jelenetet hoz. A cselekmény több szálon fut, és egyre szövevényesebbé válik. Titokzatos mágusok, idegen hadseregek avatkoznak bele a történetbe, mely egyre inkább magával sodorja az olvasót. A második és harmadik rész már az igazi cselekmény körül zajlik majd, melynek az első kötet csak felvezetője.

A történet során különböző országokat, kultúrákat ismerhetünk meg. A mágia olyan mértékben bír fontossággal, akkora erőt képvisel, hogy egyetlen fantasy rajongónak se lehet rá panasza. A bérgyilkosok képességei, az egymással vívott harcok, a mellékszereplők kidolgozottsága és történetre gyakorolt hatásai pedig garantálják, hogy ha az első könyv feléig eljutunk, az éjszakáink már ne alvással teljenek.   

HN    

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.