A fenti című sorozatot (eredeti angol címén The Hitchhiker's Guide to the Galaxy) először Douglas Adams rádiójátékaként ismerte meg a közönség. 1979 és 1992 között Adams ötrészes regényfolyamot írt a rádiójátékból, majd megjelent televíziós sorozatként és néhány éve mozifilmként is.

A sorozat címét az elektronikus útikalauz után kapta, mely a világegyetem összes információját tartalmazza, és regénybeli népszerűségének oka a borítóján található „Ne ess pánikba” felirat. Az útikalauz minden lehetséges eseményre tartalmaz megoldást, ezen kívül már csak egy törölköző kell egy igazi űrstopposnak és akárhova eljuthat az univerzumban.

A könyvsorozat első része a rádiójáték első négy epizódjából készült. Alapvetően humoros, az űrutazás, a világegyetem és a benne élő lények is mind valamilyen módon vicces formában jelennek meg. A főhősök a Föld bolygóról menekülnek, mivel azt el fogják bontani, egy galaktikus űrsztráda építése miatt…

Itt kezdődik a főszereplő, Arthur Dent utazása, akinek egyik percben még az volt a legnagyobb problémája, hogy a házát el akarták dózerolni, a következőben pedig az, hogy az egész bolygóját „eldózerolták”. Nem sejti, hogy mekkora szerepet tölt be a végső válaszra felteendő kérdés megoldásában, mint a Föld utolsó túlélője.
Érdekes, tipikus angol humorával kellemes, könnyed olvasmány, de a végén az ember mégis elgondolkodik a nagy kérdésen, ami „az élet, a világmindenség, meg minden”. A mozifilm a megjelent öt részt egy történetként meséli el, ezáltal kissé tömörített, néhol megváltoztatott formában.

HN

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.